Művészet Terápia - Mire van szüksége kis betegeinknek?

Pontos diagnózisra, alaposan kiválasztott kezelésre, hatalmas szaktudással rendelkező orvosokra, nővérekre, több tucat orvosi műszerre, gyógyszerre? Ezekre biztosan! De e mellet a gyermeknek szüksége van arra, hogy GYEREK legyen. Rengeteg pozitív élményt, új tapasztalatot szeretne, hogy tovább fejlődhessen, okosodhasson. Ehhez igénye van témogató szülőkre, szeretetre, biztonságos érzelmi légkörre, életkorának megfelelő elfoglaltságokra, barátokra, szórakozásra, nevetésre, örömre, mindarra, amire minden kortársának, hiszen ő elsődlegesen gyermek és csak aztán beteg.

Vitathatatlan, hogy a daganatos és egyéb hematológiai és immunológiai betegségekkel való küzdelem hatalmas lelki terhet ró a beteg gyermekre, és az egész családjára. A hosszú kórházi tartózkodás elszakítja őt otthoni környezetétől, barátoktól, imádott háziállataitól, megszokott elfoglaltságaitól. Az izoláción túl a súlyos betegség - akár halál közeliség - számos traumatikus élménnyel és szorongással jár, pedig a test gyógyulásához elengedhetetlen a lelki egyensúly, egy viszonylagos jóllét. Ezért kórházunk transzplantációs osztályán arra törekszünk, hogy a gyermekek lehetőleg traumák nélkül vészeljék át ezt a nehéz élethelyzetet. Fontos részt vállal ebben a munkában az osztály pszichológusa által koordinált segítő csapat, akik foglalkozásaikkal kreatív, tartalmas és örömteli elfoglaltságot kínálnak.

A gyermekek megszeppenve foglalják el kórházunk szobáit, de mire helyet találnak a kedvenc kabalájuknak már be is kopog valamelyik „foglalkoztató-néni”. Minden napra esik egy-egy elfoglaltság.

Vagy Kriván Andrea mesemondónk érkezik, - a varázs mesék tudója,- és repít fantázia földre, vagy nagy zsákjából előkapja hangszereit Reikort Ildikó zeneterapeutánk, hogy a közös zenéléssel, és hangokkal írt történetek örömével ismertessen meg. De lehet, hogy Borbényi Éva kézművesünk csábít fonásra, szövésre, hajtogatásra, és készülnek a karkötők, dobozok, díszek. Vagy Csák Éva képzőművész terapeutánk hoz be színeket: ecsetet, festéket, ceruzát indulhat a nagy alkotás, hogy aztán egyre több remekmű ékesítse a szobát.

Amíg a gyermek tevékeny, játszik, fest, kézműveskedik, zenél vagy mesét hallgat: gyorsabban repül az idő, terelődik a figyelme a fájdalomról, az aggodalmairól. Ez idő alatt a szülő is kiléphet a kórteremből, nyugodtan elintézheti teendőit, hiszen tudja, hogy gyermeke figyelmét leköti a foglalkozás.

A mese és művészetterápiás foglalkozások nem csupán kellemes időtöltést biztosítanak, hanem eszközt arra, hogy a gyermekek kifejezhessék belső világukat, gondolataikat, szorongásukat, ugyanakkor fejleszt és sikerélményeket ad. A foglalkozások figyelembe veszik a gyermek érzelmi és fizikai állapotát, egyedi igényeit. Lényeges, hogy a gyermekek a betegség miatt az eddig megszerzett érzelmi, társas és mentális képességeit ne veszítsék el, hanem pszichésen zavartalanul fejlődjenek tovább. A teljes gyógyulásért való harcban különös jelentőséggel bír, hogy mozgósítsuk azokat a pszichés erőforrásokat, amikre végig támaszkodhatnak a lábadozás hosszú hónapjai alatt, illetve, hogy olyan megküzdési stratégiákat alakítsunk ki, ami fokozza teherbírásukat. Ezért különböző pszichoterápiás módszerekkel, segít feldolgozni az átélteket, oldani a felmerülő pszichés feszültségeket pszichológusunk, Láng Teodóra. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek mellett a szülőket és akár az egész családot felvértezzük erővel, de legalább támaszt nyújtsunk, ezért a pszichológus hangsúlyt fektet a szülő és párkonzultációkra is, valamint most alakult meg a Déméter Házban a Szülő Csoportunk, amit igyekszünk egymást segítő közösséggé kovácsolni.